Kovács Rózsa grafikus, művészetterapeuta

Grafikus tervezőművészként végeztem (MOME) és a pályán maradva sokféle szakmai és emberi tapasztalatra leltem. A szakmai kihívások mellett (tévés munkák, illusztrációk, vállalati arculatok, kiadványok, laptervezések), ugyanolyan fontosak számomra azok az emberi történetek, amelyekbe változatos tervezői munkám során beleakadtam.
Három gyermek anyukájaként, rajztanár híján foglalkoztam gyerekek vizuális nevelésével is. Később felnőtt tanítványaim kapcsán egyre inkább a művészi kifejezés szélesebb körű érvényessége izgatott, hiszen több rajzolni kívánó felnőtt tanítványom nem a felvételire készülve keresett meg. A rajzolás öngyógyításként, a világ és az önmagunk megismerésének eszközeként működik. Egy művészeti táborba jelentkezőnek nem kell sokat érvelnem a művészetek fontossága mellett. Érteni, művelni és játszani… 
Okleveles rajzelemző képesítést (Bp. Vass Zoltán prof.) és művészetterapeuta diplomát szereztem (PTE). Legbüszkébb egy pánikbetegemre vagyok, aki azt állítja, hogy meggyógyítottam, és én hiszek neki.
Kétlakiként Kapolcson tizenegy éve alapítottam és vezetem a Művészde tábor művészeti programját helybéli gyerekeknek.
Az önkifejezés továbbra is fontos (“Képségeim” Scolar 2016.) festek, írok, ha már nem tudom magamban tartani…